HTCC Nigéria

Államforma: Köztársaság
Elnök: Muhammadu Buhari
Függetlenség: 1960. október 1.
Terület: 923 768 km²
Népesség: 187 000 000 km2
Hivatalos nyelv: Angol
Vallás:muzulmán 50%, keresztény 40%, egyéb 10%.
Főváros: Abuja
Pénznem: Nigériai naira

Afrika legnagyobb gazdasága, az állam fő bevételi forrása a kőolaj. Nigéria természeti  erőforrásokban  gazdag  ország:  34  különféle  ásványi  anyaggal  rendelkezik, ideértve az aranyat, a vasércet, a szenet és a mészkövet. Bizonyítottan mintegy 37,2 milliárd hordónyi kőolaj-, illetve 187 trillió köblábnyi földgázkészlettel rendelke-zik. Napi kőolaj-kitermelése jelenleg 2,3 millió hordó (vagyis évi kb. 115 Mt), ami akár napi 4 millió hordóra is növelhető.A Világbank adatai szerint 2010 és 2012 között az ország területének csaknem 80%-a  mezőgazdasági  művelésre  alkalmas  (The  World  Bank  Group  2015),  ami  valamivel  több mint 70 millió hektár. A nigériai gazdaság két alapvető termék előállítására szako-sodott: mezőgazdasági termékekre, valamint a kőolajra.

GAZDASÁG

Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. Nigéria Opec tagállam. Fő kikötője Port Harcourt amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja. Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.

TERMÉSZET

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő, de állománya a fakitermelések miatt gyorsan csökken és helyén kevésbé fajgazdag, másodlagos erdő alakul ki. Észak felé majomkenyérfa, nyugat-afrikai ébenfa alkot szárazerdőket, illetve nyálkafafajokból álló ligetes foltok váltakoznak füves szavannákkal. Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a nagy folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szahéli" szavannán füves részek váltakoznak akáciák és tömjénfák alkotta szúrós, száraz cserjésekkel. Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk – bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, a harmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken. A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek.

TURIZMUS

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban. A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

KIEMELT TURISTACÉLPONT

• Nike Művészeti Központ
• Lekki Természetvédelmi Központ
• Lekki Piac
• Szabadságpark Lagos